2013. május 22., szerda

8.fejezet: Hozz helyre mindent

*Louis szemszöge*

-Mi volt ez az egész?-kérdeztem értetlenül.
-Mi lett volna?-vágta rá idegesen.
-Mit tettél már megint?

Zayn elmesélte nekem ezt az egész történetet és érthető volt Tiffany miért viselkedett úgy ahogy, jogosan kapta fel a vizet.

-Miért flörtöltél Hopeal?-vontam kérdőre
-Nem flörtöltem vele!-válaszolta idegesen
-Akkor mit csináltatok ott kettesben
-Megkérdezte kivel vagyok itt és én mondtam hogy (remélhetőleg) a leendő barátnőmmel.Erre ő elkezdett nevetni és fú.-válaszolt már szinte olyan idegesen, hogy láttam rajta, hogy majd bele tudna ütni a falba.
-Jó, értem én.Nyugodj le.-nyugtatgattam.-Az mi a kezedben?

Vett egy mély levegőt, majd elkezdte mondani:
-Tiffynek vettem egy nyakláncot és én erre a nyakláncra úgy gondoltam mint a szerelmünk jelképére, ezért adtam oda neki, de amint meglátta, hogy Hopeal beszélgetünk, felkapta a vizet és azonnal hozzám vágta.
-Erre már nem is tudok mit mondani.Hozd helyre a kapcsolatotokat amíg nem késő.-mondtam neki.
-Azt szeretném de nem tudom hogyan.Mit csináljak?
-Holnap reggel az legyen az első dolgod, hogy átmész hozzá és megbeszéled vele! Viszont most menj oda Hopehoz és közöld vele, hogy nem akarsz tőle semmit.-tanácsoltam neki.
-Rendben.Köszi a sok segítséget.

Alig, hogy kimondta ezt a mondatot, már el is ment.

*Zayn szemszöge*

-Figyelj Hope! Én nem téged szeretlek hanem Tiffanyt! A mi "korszakunknak" már rég vége.Vésd az eszedbe!-közöltem vele.
-Hé..Te most miről beszélsz kicsim?-közeledett hozzám.
-Ne érj hozzám, ne közelíts hozzá, ne szólj hozzám és a legfőbb, ne állj közém és Tiffany közé!-löktem el magamtól.
-De hisz ő nem is szeret téged!
-Mert pont te tudod, hogy szeret-e vagy nem!
-Hát azt garantálom, hogy én szeretlek, de, hogy ő nem az is biztos!
-Na jólvan, elegem van belőled! Szálj le rólam! ÖRÖKRE!-és már ki is mentem az étterem ajtaján, vissza Louishoz.

-Na? Hogy ment?-érdeklődött.
-Hagyjuk ezt az egészet.Inkább menjünk haza.-jelentettem ki.
-Menjünk.-válaszolta.

*Tiffany szemszöge*

Mire hazaértem már csurom víz voltam. A ruhámból és a hajamból is csak úgy csavarni lehetett volna a vizet.


Másnap reggel

*Liam szemszöge*
Reggel hamarabb felszerettem volna kelni ,hogy megelőzzem Niallt és ne legyen belőle veszekedés, hogy ott aludtam Emesénél. Ezért egy macit raktam a helyemre mikor felkeltem, megpusziltam Emese fejét és átosontam a házunkba.Éppen láttam Niallt amint idegeskedik ezért odamentem és megkérdeztem tőle:

-Mi a baj Niall?-próbáltam álcázni, hogy mindent tudok.
-Emese.-idegeskedett.
-Na mesélj!-kíváncsi voltam, hogy ő ezt az egész sztorit, hogy fogja elmesélni.

Niall elmesélte mivolt tegnap közte és Emese közt.

-Tudom..-szóltam el magam.

Ügyes vagy Liam, gratulálok, szerintem ebből egy díjat is nyerhetnél........"Aki folyton elszólja magát" díj győztese pedig: Liam Payne.

-Hogy mit tudsz?-érdeklődött Niall.

Elmeséltem onnantól kezdve, hogy megláttam Emesét amint fut be a házba, de azt a "részt" kihagytam, hogy ott aludtam nála.Nem akartam még nagyobb botrányt kettőjük között.

-Most mit csináljak Liam? Segíts kérlek!.-kérlelt Niall.
-Menj át és beszéld meg vele!-mondtam halál nyugodtan .
-Rendben.

Azzal el is indult Emeséhez.

*Emese szemszöge*

Reggel amikor felkeltem már csak egy hűlt helyet találtam magam mellett és egy mackót.


-Liam!-abban a pillanatban a mackót magamhoz szorítottam.

Ekkor hallom hogy kopognak.
-Gyere.-mondtam hangosan, majd belépett Lulu és Harry kézen fogva.
-Sziasztok mit szeretnétek?
-Mi történt tegnap?
-Semmi miért kellett volna?
-Ja, nem.
-Na és mit terveztél mára?-kérdezték egyszerre és ebben a pillanatba összenéztek, majd elmosolyodtak.
-Hát az tuti, hogy itthon maradok és alkonyatot nézek! Ott legalább Jacob hűséges.-mondtam idegsen.
-Most miért kapta fel a vizet? Tudod mit, hagyjuk.Na mi mentünk.Szia.
-Sajnálom és sziasztok.-mondtam megbántan.
-Semmi baj.-mondták, majd elmentek.
Elkezdtek csöngetni és én nagy, piros, kisírt szemekkel, kócos hajjal lementem és kinyitottam az ajtót.Nagy meglepetésemre Niall állt ott. Be akartam csapni az ajtót, de ő megállította.

-Emese, kérlek beszéljük meg.-kérlelt.
-Nincs mit beszélni ezen.Megcsaltál és kész.Te akartad így.-jelentettem ki.
-Nem csaltalak meg! Nem volt köztünk semmi!
-Láttam, ahogy csókolóztatok!
-Nem is csókolóztunk, de kérlek nyisd ki az ajtót és beszéljük meg ezt az egészet nyugodtan, felnőttek módjára.
Kinyitottam az ajtót, be engedtem és leültünk a nappaliba, a kanapéra.
-Hallgatlak.-mondtam neki
-Nem csókolóztunk és nem is flörtöltünk egymással.
-A saját szememmel láttam, hogy mit műveltetek, legalább a szemembe ne hazudnál bele, Niall.
-Neked soha az életbe nem hazudnék és bármit megtennék érted!
-Hiszem, ha látom!-jelentettem ki.
-Biztos vagy benne?-kérdezte.
-Igen! Halálosan!-mondtam határozottan.
Azzal a lendülettel magához rántott és megcsókolt.Csak csókolóztunk és csókolóztunk és csókolóztunk.Mikor abba hagytuk a csókolózást felmentünk az emeletre filmet nézni.
*Tiffany szemszöge*
Egy szemhunyásnyit sem aludtam az este.Minden gondolatom csak Zayn körül és akörül a lány körül forgott.Nem tudtam az előző estét kiverni a fejemből.Körülbelül dél lehetett amikor kimásztam az ágyból.Úgy döntöttem elmegyek táncolni, hisz az mindig felvidít akármennyire rossz is a kedvem.Felvettem egy laza szerelést majd kiléptem az ajtón és akkor találkoztam vele..
-Szia! Figyelj, beszélhetnénk?-szólt hozzám Zayn.
-Szia.Öhmm..nincs miről beszélni.-jelentettem ki.
-De igenis van.Tudnod kell, hogy nem flörtöltem vele.
-Én nem így vettem észre.De nekem most mennem kell.-hátat fordítottam neki és elindultam.
-Ne menj.-rántott vissza a kezemnél fogva.
Épp, hogy pár centi választotta el ajkainkat egymástól, közeledett felém, majd picit hátrébb húzódtam és köhintettem egyet.
-Ezt nem kéne.-mondtam neki.
-Miért nem? Nem érted, hogy én csak téged szeretlek?-kérdezte idegesen.
-Figyelj Zayn, ha bebizonyítod nekem, hogy tényleg így van akkor semmi akadája, hogy ez a csók megtörténjen.
-És hogyan bizonyítsam be neked?-érdeklődött.
-Azt találd ki te.Viszont nekem mostmár tényleg mennem kell.Sajnálom.-hátatfordítottam majd megszólaltam még egyszer.-Ja és bocsánat kérés elfogadva.-mosolyogtam rá, ő csak vissza maosolygott, majd mindketten elmentünk.

Oda értem a tánc terembe és találkoztam az egyik fiú barátommal, aki ráadásul nagyon jól táncol.Kitáncoltam magamból a maradék dühöt és úgy döntöttem haza megyek.

2 megjegyzés: