15.fejezet: Kiengednek!

Reggel még éppen, hogy csak kinyitottam a szememet, de már kerestek is a többiek.

-Zayn gyere le enni!Kész a kaja!-kiabált fel Niall az emeletre.
-Mi a kaja?-nyitottam ki az ajtómat.
-Gyere le és meglátod!

Lementem és megláttam, hogy palacsinta a reggeli.

-Na, hány darabot kérsz?-kérdezte Niall.
-Egyet sem.Nem vagyok éhes!-jelentettem ki.
-Zayn.Legalább egyet egyél, kérlek!
-Rendben.De csak egyet.-mondtam és leültem az asztalhoz

Miután megettem a palcsintát úgy döntöttem bemegyek Tiffanyhoz a kórházba.A kórház fele beugrottam a virágoshoz, hogy vegyek neki virágot.Egy csokor vörös rózsa mellett döntöttem, mivel tudom, hogy az a kedvence.Azután vettem neki még egy doboz bonbont is, majd mentem Tiffanyhoz.Mikor beértem a kórházba ő még aludt így hát bevittem neki a virágot és a bonbont, leraktam az asztalra, majd leültem az ágya mellett lévő székre.

*Tiffany szemszöge*

Mikor felkeltem megláttam amint Zayn ott ül mellettem.

-Zayn?-néztem rá
-Tiffany? Jól vagy?-kérdezte.
-Igen.Jobban vagyok.Megint egész este itt voltál?
-Nem.Estére haza mentem aludni.
-Akkor jó.
-Jóreggelt Tiffany.-nyitott be az ajtón Emese.
-Jóreggelt.
-Szia Zayn.-köszönt neki is.
-Szia.-válaszolta Zayn.
-Az orvos azt mondta, hogy még ma haza jöhetsz.
-Tényleg?-néztem Emesére izgatottan.
-Igen.

Mikor ezt kimondta annyira izgatott lettem, hogy azt elmondani nem tudom.Azonnal felálltam és elkezdtem csomagolni.

-Segítsek?-kérdezte Zayn.
-Ha megkérhetlek rá.-mondtam.-Emese, kérlek hoznál nekem egy üditőt a boltból?
-Persze.-mondta majd kiment az ajtón.
-Zayn!-fordultam felé.
-Tessék?
-Kérlek elmesélnéd, mi is volt az előtt mielőtt kórházba kerültem?
-Igen.

Elmesélt mindent ami ez előtt történt.Szóról-szóra mindent.Én nem is tudtam, hogy mit higyjek.Nagyon meglepődtem, de elhittem amit mondott.Nagyon hihetően mondta.Nem hazudott nekem.Láttam rajta.Miközbe mondta addig persze pakoltunk, így mire befejezte a mondani valóját már végeztünk is a pakolással.Zayn rámzézett, majd annyit vettem észre, hogy hirtelen átölel.Én nem tudtam, hogy mit cselekedjek.Olyan váratlanul ért.Így hát én vissza öleltem.

-Szeretlek!Őszintén és nem akarlak elveszíteni!Soha!-mondta nekem Zayn, de én nem tudtam erre mit mondani mert könnybe lábadt a szemem.

Mikor elengedett közeledni kezdett felém.

-Z-Zayn.-csak ennyit tudtam mondani.
-Psszt!-rakta ujját a szám elé, majd közelebb hajolt és megcsókolt.

Nem értettem mi ütött belém.Hagytam, hogy megcsókoljon.Hisz nem is melékszem arra, hogy mi tényleg együtt lettünk volna.Viszont amikor megcsókolt valamit éreztem, mintha derengene valami.Mintha vissza jött volna az emlékezetem egy része.Viszont az a csók nem tartott sokáig, mert Louis rontott be az ajtón.Mikor észre vettük egyböl elváltunk egymástól.

-Sziasztok..-nézett ránk sápadt arccal.

Zayn már megakart volna szólalni, de nem akartam vitát így inkább közbe vágtam.

-Szia Louis!-öleltem át.-Hogy vagy?-kérdeztem.
-Izéé.-ölelt vissza.-Jól köszi.Te jobban vagy már?-nyomott a homlokomra egy puszit, amitől Zayn nagyon ideges lett.
-Öhmm.Persze.Megkérhetlek valamire?
-Mondjad csak.
-Megnéznéd, hogy hol van már Emese?
-Igen.
-Köszönöm.-mosolyogtam rá, mire oda jött hozzá adott két puszit és elment.

Amint kilépett az ajtón Louis, Zayn egyből elkezdett panaszkodni és kidta magából a dühét.

-Ezt nem hiszem el.Mindíg meg kell minket zavarnia.-idegeskedett.
-Nyugodj meg Zayn.-simítottam végig az arcát.

Zayn megint megakart csókolni, de akkor belépett Emese, Louis, Lulu, Harry, Liam és Niall az ajtón.Mi egyből eltávolodtunk egymástól és szerencsére nem láttak semmit.Valamin nagyon nevettek és azzal voltak elfoglalva.

-Min nevettek ennyire?-kérdezte Zayn a többiektől.
-Emese eltévedett ide fele jövet.-mondta Harry, majd folytattáh a nevetést.
-Ez nem vicces.-ült le Emese és én is csatlakoztam hozzá.-Csinálj úgy mintha vígasztalnál-suttogta a fülembe.
-Emese minden oké?-kérdezte Niall.
-Nem.-kezdett bele a műsírásba én meg elkezdem vígasztalni.
-Sajnáljuk.Ne sírj kérlek.-mondta Liam.

Mi se bírtuk sokáig, mert azonnal elnevettük magunkat.Zayn tudta miről van szó.Ő már az elején levágta, hogy mi van így hát ő is csak mosolygott.

-Na jól van most már vigyetek haza!.-jelentettem ki egy mosollyal az arcomon.
-Majd én haza viszlek!-mondta Zayn.
-Tiffany?-nézett rám Emese.
-Nekem jó.-válaszoltam.
-Rendben akkor otthon találkozunk.-adott két puszit az arcomra.

Zayn felkapta a táskámat, ami teli volt cuccal és kimentünk a kcsihoz.Berakta a cuccaimat és beültünk.Mikor beültünk felém fordult és megcsókolt.

-Szeretlek!-mondta.
-Én..én is.Azt hiszem.-válaszoltam neki, mire ő elmosolyodott.

Elindultunk a kocsival.Pár perc múlva otthon is voltunk.Még senki sem volt otthon így hát behívtam Zaynt.Felvittem a táskáimat a szobámba ahova Zayn is követett engem.Megint közeledett felém, de azúttal óvatosan meglökött, hogy az ágyra essek.Felém mászott majd úgy kezdett el csókolni.